Kérdések és válaszok
Az alábbiakban feltett kérdésekre adott válaszokkal szeretnénk elősegíteni a pályázókat a IV. tengellyel kapcsolatban. Amennyiben újabb kérdése merülne fel, akkor küldje el az info@zalaitemautak.hu e-mail cimre, hogy válaszunkkal mielőbb segíteni tudjuk a munkáját.
Kérdés
1. Rendezvény jogcímre készülő pályázathoz is csatolandó „települési önkormányzat, település kisebbségi önkormányzat, illetve önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsának a beruházás megvalósításáról szóló határozat kivonata”, illetve tulajdoni lap másolat?
Válasz
Rendezvény jogcím esetén, amennyiben a célterület-specifikus feltételek sem kötik ki, akkor tulajdoni lap másolatot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 122/2009. (IX.17) FVM rendelet (a továbbiakban: támogatási rendelet), illetve a kapcsolódó pályázati felhívás alapján nem kötelező benyújtani. A pályázat elbírálása során azonban segítséget nyújthat, így amennyiben lehetséges, érdemes bekérni a megvalósulás során esetlegesen felmerülő problémák elkerülése érdekében. Az adott dokumentum hiánya azonban nem jár jogkövetkezménnyel.
Mivel a Rendezvény jogcím esetében nem valósul meg beruházás, így az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsának a beruházás megvalósításáról szóló határozat kivonatát nem szükséges a pályázatához csatolni. Amennyiben az ügyfél települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, illetve önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, abban az esetben bekérhető a dokumentum esetlegesen felmerülő problémák elkerülése érdekében, de az adott dokumentum hiánya nem jár jogkövetkezménnyel.
Kérdés
2. Mi a teendő akkor, hogyha a HACS az adott célterületében nem határozott meg semmilyen speciális alanyi vagy tárgyi feltételt, illetve külön nem szabott meg csatolandó egyéb dokumentumot sem. Ebben az esetben mire vonatkozóan állítson össze ellenőrzési listát?
Válasz
Mivel a célterülethez nem lett meghatározva sem egyéb tárgyi, sem egyéb alanyi feltétel, sem egyéb speciális csatolandó dokumentum, így ebben az esetben a jogosultságvizsgálat csak az IIER rendszerben szereplő kérdések alapján történik.
Ilyen esetben nem kell célterület-specifikus ellenőrzési listát készíteni, viszont mindenképpen ki kell tölteni a központi osztály által készített nyilatkozatot, amelyet dátummal és aláírással ellátva továbbítani kell az illetékes RIK Vidékfejlesztési Osztály vezetőjének a többi célterülethez tartozó speciális ellenőrzési listával együtt.
Kérdés
3. A rendezvény költségvetését hol kell feltüntetni a pályázati dokumentációban? A rendezvény minden egyes részköltségére kérjenek 2 db árajánlatot és vezessék rá az "Árajánlatos tétel bejelentő lap"-ra vagy hogyan?
Válasz:
Rendezvény jogcím esetében 2 db árajánlatot szükséges becsatolni és felvezetni az "Árajánlatos tétel bejelentő lap"-ra. Emellett mindenképpen ki kell tölteni az "Árajánlatos tétel bejelentő lap"-on a Kapcsolódási adat mezőt, hogy megállapítható legyen, hogy milyen jogcímhez tartozik a költség (ebben az esetben a „REN” szót kell feltüntetni).
Kérdés
4. Tudja-e valaki, hogy miként kell kitölteni a IV. tengelyes nyomtatványokat pl rendezvény illetve oktatás esetében. Én ugye azt mondtam az ügyfélnek okosnak gondolva magam, hogy természetesen ezeket a tételeket csakis az árajánlatos lapon tudja szerepeltetni. Na igen, de itt munkabér, járulék, stb szerepel. Mi lesz az ellenárajánlattal. Fontos kérdés, hogy akkor itt ugye aki tartja az oktatást az nem lehet pályázó ( csak strómanosan működhet- ebből sok baj volt az AVOP LEADER-ben is!), mert ha igen akkor ki számláz majd kinek, mert elhangzott, hogy saját rezsis kizárva, vagy nem?
Összegezve én vagyok pl egy amúgy jogosult pályázó aki oktatna
1. Pályázhatok-e? Ha igen, akkor kell-e keresnem egy másik jogosultat, aki az oktatást tartja, vagy tarthatom én? Ha én tarthatom, akkor ki ad még és kinek árajánlatot ( mert ugye az árajánlatos lapra fel kell vezetni!)? Én magamnak, meg a másik is nekem? Ki számláz majd kinek?
2.Ha nem pályázhatok, akkor kell keresnem egy dublőrt aki pályázik és én neki adok árajánlatot egy másik mellett és így tarthatom meg végül én? És akkor én adok számlát a közbeiktatott pályázónak, aki az ügyben semmit nem csinál csak ő a nagybetűs pályázó! ( 448 EK rendelet általi tilalom!!!)
Főleg arra térjetek ki, hogy milyen formában töltik majd ki az árajánlatost ( részletes, globális)
Válasz:
Rendezvény és oktatás jogcímek esetében valóban az árajánlatos tételbejelentő lapon kell feltüntetni az elszámolni kívánt tételeket.
Magánszemély és egyéni vállalkozó ügyfélen kívül a pályázó lehet maga az oktató is. Ha a pályázó egyéni vállalkozó, akkor az oktatásra külön foglalkoztatottat vagy szolgáltatót kell igénybe vennie, magára nem számolhat el költséget.
Ha a pályázó egyben az oktató szervezet, akkor az egyik ajánlat lehet a sajátja, de ebben az esetben is szükséges becsatolni a két árajánlatot. Az oktatók javadalmazása (mint elszámolható kiadás) csak a pályázatban megjelölt cél és tevékenység megvalósítására vonatkozó, a célok és a tevékenység megjelölését és főbb paramétereit (alkalmak száma, ledolgozandó órák száma, stb.) szövegszerűen is magában foglaló vállalkozói szerződés és/vagy, megbízási szerződés, és/vagy munkaszerződés alapján, valamennyi járulékával együtt történhet.
Magánszemély és egyéni vállalkozó ügyfél esetében, a pályázó és az oktató nem lehet ugyanaz, mivel a kifizetési kérelmek benyújtásánál, nem tud bemutatni olyan elfogadható, az előírásoknak megfelelő dokumentumot, amellyel tudja igazolni az elszámolni kívánt kiadásait. Ha a pályázó oktató szervezet, a saját tulajdonú eszközök (pl. terem, vetítők, számítógép, stb.) használatát és a rezsit az elszámoláskor nem tudja érvényesíteni, mert önmaga számára nem állíthat ki számlát.
Kérdés
5. A Tiszazugi - Leader Nonprofit Kft. egyik tulajdonostagjának gyermeke jelentkezett a delegált feladatok ellátása miatt a plusz fő felvételére meghirdetett állás betöltésére, de a munkaszervezettel tartott megbeszélés során a mi véleményünk az, hogy összeférhetetlenség áll fenn. Ebben a kérdésben kérem az állásfoglalásod!
Válasz
A Kft tulajdonosának, azonkívül, hogy tulajdonos, nincs a döntésekre érdemi ráhatása. Ha esetleg pályázik, valamelyik jogcímre, akkor jelentkezik összeférhetetlenség, de csak a pályázatával összefüggésben. Akkor a bírálatból kizárt lesz gyermeke.
Nyugodtan fel lehet venni, ha egyébként megfelel a feltételeknek.
Hasonló esetek még lehetnek. A kizárt kategória mindig a konkrét döntésekkel összefüggésben merül fel. Más lenne, az eset, ha a Kft. ügyvezetőjének a gyermeke lenne a felveendő.
Ha a döntéshozó testület tagja valamilyen formában érintett a pályázattal kapcsolatban, akkor a döntéshozatal során, szavazáskor tartózkodnia kell, és ennek tényét és okait rögzíteni kell.
Kérdés:
6. Rendezvény jogcímre készülő pályázathoz is csatolandó „települési önkormányzat, település kisebbségi önkormányzat, illetve önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsának a beruházás megvalósításáról szóló határozat kivonata”, illetve tulajdoni lap másolat?
Válasz:
Rendezvény jogcím esetén, amennyiben a célterület-specifikus feltételek sem kötik ki, akkor tulajdoni lap másolatot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 122/2009. (IX.17) FVM rendelet (a továbbiakban: támogatási rendelet), illetve a kapcsolódó pályázati felhívás alapján nem kötelező benyújtani. A pályázat elbírálása során azonban segítséget nyújthat, így amennyiben lehetséges, érdemes bekérni a megvalósulás során esetlegesen felmerülő problémák elkerülése érdekében. Az adott dokumentum hiánya azonban nem jár jogkövetkezménnyel.
Mivel a Rendezvény jogcím esetében nem valósul meg beruházás, így az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsának a beruházás megvalósításáról szóló határozat kivonatát nem szükséges a pályázatához csatolni. Amennyiben az ügyfél települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, illetve önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, abban az esetben bekérhető a dokumentum esetlegesen felmerülő problémák elkerülése érdekében, de az adott dokumentum hiánya nem jár jogkövetkezménnyel.
Kérdés:
7. Mi a teendő akkor, hogyha a HACS az adott célterületében nem határozott meg semmilyen speciális alanyi vagy tárgyi feltételt, illetve külön nem szabott meg csatolandó egyéb dokumentumot sem. Ebben az esetben mire vonatkozóan állítson össze ellenőrzési listát?
Válasz:
Mivel a célterülethez nem lett meghatározva sem egyéb tárgyi, sem egyéb alanyi feltétel, sem egyéb speciális csatolandó dokumentum, így ebben az esetben a jogosultságvizsgálat csak az IIER rendszerben szereplő kérdések alapján történik.
Ilyen esetben nem kell célterület-specifikus ellenőrzési listát készíteni, viszont mindenképpen ki kell tölteni a központi osztály által készített nyilatkozatot, amelyet dátummal és aláírással ellátva továbbítani kell az illetékes RIK Vidékfejlesztési Osztály vezetőjének a többi célterülethez tartozó speciális ellenőrzési listával együtt.
Kérdés:
8. A rendezvény költségvetését hol kell feltüntetni a pályázati dokumentációban? A rendezvény minden egyes részköltségére kérjenek 2 db árajánlatot és vezessék rá az "Árajánlatos tétel bejelentő lap"-ra vagy hogyan?
Válasz:
Rendezvény jogcím esetében 2 db árajánlatot szükséges becsatolni és felvezetni az "Árajánlatos tétel bejelentő lap"-ra. Emellett mindenképpen ki kell tölteni az "Árajánlatos tétel bejelentő lap"-on a Kapcsolódási adat mezőt, hogy megállapítható legyen, hogy milyen jogcímhez tartozik a költség (ebben az esetben a „REN” szót kell feltüntetni).
Kérdés:
9. Tudja-e valaki, hogy miként kell kitölteni a IV. tengelyes nyomtatványokat pl rendezvény illetve oktatás esetében. Én ugye azt mondtam az ügyfélnek okosnak gondolva magam, hogy természetesen ezeket a tételeket csakis az árajánlatos lapon tudja szerepeltetni. Na igen, de itt munkabér, járulék, stb szerepel. Mi lesz az ellenárajánlattal. Fontos kérdés, hogy akkor itt ugye aki tartja az oktatást az nem lehet pályázó ( csak strómanosan működhet- ebből sok baj volt az AVOP LEADER-ben is!), mert ha igen akkor ki számláz majd kinek, mert elhangzott, hogy saját rezsis kizárva, vagy nem? Összegezve én vagyok pl egy amúgy jogosult pályázó aki oktatna
1. Pályázhatok-e? Ha igen, akkor kell-e keresnem egy másik jogosultat, aki az oktatást tartja, vagy tarthatom én? Ha én tarthatom, akkor ki ad még és kinek árajánlatot ( mert ugye az árajánlatos lapra fel kell vezetni!)? Én magamnak, meg a másik is nekem? Ki számláz majd kinek?
2.Ha nem pályázhatok, akkor kell keresnem egy dublőrt aki pályázik és én neki adok árajánlatot egy másik mellett és így tarthatom meg végül én? És akkor én adok számlát a közbeiktatott pályázónak, aki az ügyben semmit nem csinál csak ő a nagybetűs pályázó! ( 448 EK rendelet általi tilalom!!!)
Főleg arra térjetek ki, hogy milyen formában töltik majd ki az árajánlatost ( részletes, globális)
Válasz:
Rendezvény és oktatás jogcímek esetében valóban az árajánlatos tételbejelentő lapon kell feltüntetni az elszámolni kívánt tételeket.
Magánszemély és egyéni vállalkozó ügyfélen kívül a pályázó lehet maga az oktató is. Ha a pályázó egyéni vállalkozó, akkor az oktatásra külön foglalkoztatottat vagy szolgáltatót kell igénybe vennie, magára nem számolhat el költséget.
Ha a pályázó egyben az oktató szervezet, akkor az egyik ajánlat lehet a sajátja, de ebben az esetben is szükséges becsatolni a két árajánlatot. Az oktatók javadalmazása (mint elszámolható kiadás) csak a pályázatban megjelölt cél és tevékenység megvalósítására vonatkozó, a célok és a tevékenység megjelölését és főbb paramétereit (alkalmak száma, ledolgozandó órák száma, stb.) szövegszerűen is magában foglaló vállalkozói szerződés és/vagy, megbízási szerződés, és/vagy munkaszerződés alapján, valamennyi járulékával együtt történhet.
Magánszemély és egyéni vállalkozó ügyfél esetében, a pályázó és az oktató nem lehet ugyanaz, mivel a kifizetési kérelmek benyújtásánál, nem tud bemutatni olyan elfogadható, az előírásoknak megfelelő dokumentumot, amellyel tudja igazolni az elszámolni kívánt kiadásait. Ha a pályázó oktató szervezet, a saját tulajdonú eszközök (pl. terem, vetítők, számítógép, stb.) használatát és a rezsit az elszámoláskor nem tudja érvényesíteni, mert önmaga számára nem állíthat ki számlát.
Kérdés:
10. A Tiszazugi - Leader Nonprofit Kft. egyik tulajdonostagjának gyermeke jelentkezett a delegált feladatok ellátása miatt a plusz fő felvételére meghirdetett állás betöltésére, de a munkaszervezettel tartott megbeszélés során a mi véleményünk az, hogy összeférhetetlenség áll fenn. Ebben a kérdésben kérem az állásfoglalásod!
Válasz:
A Kft tulajdonosának, azonkívül, hogy tulajdonos, nincs a döntésekre érdemi ráhatása. Ha esetleg pályázik, valamelyik jogcímre, akkor jelentkezik összeférhetetlenség, de csak a pályázatával összefüggésben. Akkor a bírálatból kizárt lesz gyermeke.
Nyugodtan fel lehet venni, ha egyébként megfelel a feltételeknek.
Hasonló esetek még lehetnek. A kizárt kategória mindig a konkrét döntésekkel összefüggésben merül fel. Más lenne, az eset, ha a Kft. ügyvezetőjének a gyermeke lenne a felveendő.
Ha a döntéshozó testület tagja valamilyen formában érintett a pályázattal kapcsolatban, akkor a döntéshozatal során, szavazáskor tartózkodnia kell, és ennek tényét és okait rögzíteni kell.
Kérdés:
11. Az egyház, mivel nem ÁFA körös, bruttó finanszírozásban részesül, azaz az ÁFA részt is megkapja - ugye helyes az információ?
Válasz:
Amennyiben az ügyfél vissza tudja igényelni az ÁFA-t, az esetben a támogatás alapja a nettó (ÁFA nélküli) összeg. Ha nem tud ÁFA-t visszaigényelni, akkor a bruttó (ÁFA-val együtt számított) összeg képezi a támogatás alapját, azaz a kedvezményezett az általa megfizetett, de nem visszaigényelhető ÁFA-ra jutó támogatásra is jogosult.
Kérdés:
12. A pályázó kistérségbeli művészekkel kívánja az eseménysorozatot megvalósítani (leaderszerűség jegyében), lévén sok tehetség van a térségben. Ez esetben is két árajánlat szükséges a zenészektől? 10-15 professzionális zenész működik a HACS területén, viszont az eseményeken valamennyien részt vennének. Hogyan oldjuk meg a két árajánlat szisztémát?
Válasz:
Az ügyfél akkor jogosult az ajánlattevők körét földrajzilag behatárolt körre szűkíteni, ha az a HACS által kidolgozott célterület katalógusban speciális pályázati feltételként elő lett írva. Ilyen előírás hiányában a pályázó (illetve pályázati nyertes) földrajzi behatárolású ajánlattételi korlátozással nem élhet. Amennyiben a célterület katalógus nem tartalmaz földrajzi behatárolást, akkor a HACS tervezési területen kívülről is lehet, illetve szükséges ajánlatokat beszerezni annak érdekében, hogy műveletenként (eseményenként) legalább két versengő ajánlat közül lehessen választani.
Kérdés:
13. Elképzelhető az a megoldás, hogy árajánlatot kérünk két zenésztől, aki felvállalja a rendezvénysorozat megszervezését, s az árajánlatban 1 db 60 eseményes rendezvénysorozat megtartása szerepel nettó, ÁFA, bruttó megbontásban?
Válasz:
Az eseményekre külön-külön kell ajánlatokat beszerezni. Elfogadható egy olyan megoldás, hogy az ajánlati felhívásban az összes esemény jellemzőit (Helyszín, időpont, időtartam, igényelt produkció, stb.) az ajánlatkérő felsorolja, és a csomagra kér ajánlatokat. Ez esetben az ajánlatnak az egyes eseményekre és az összes eseményre együttesen is vonatkoznia kell.
Kérdés:
14. Ezt a megoldást körbejárva azt találtuk, hogy a zenészek pl. egyéni vállalkozók, de nem ÁFA körösek - ettől függetlenül ők is nettó, ÁFA, bruttó megbontású árajánlatot adjanak?
Válasz:
Az ajánlattevőnek, azaz a számlaadónak a számlát attól függetlenül kell nettó árra és ÁFA-ra megbontania, hogy ő ÁFA visszaigénylő, vagy sem.
Az árajánlatos tétel bejelentő lap /D0075-03/ 7. pontjában /Tétel nettó ért. (Ft)/: Ebben a rovatban tüntesse fel az adott tételnek az elfogadott árajánlaton szereplő nettó értékét. Amennyiben a nyertes pályázó (tehát nem a nyertes ajánlattevő, számlaadó) az elszámolni kívánt kiadások vonatkozásában áfa visszatérítésre nem jogosult, vagyis a kiadások bruttó értéke alapján igényelhet támogatást, ebben a mezőben akkor is az elfogadott árajánlaton szereplő tétel nettó értékét tüntesse fel. Amennyiben az ügyfél vissza tud igényelni ÁFA-t, az esetben nettó összeg után járó támogatás kerül kifizetésre, ha nem tud ÁFA-t visszaigényelni, akkor bruttó összeg után járó támogatás kerül kifizetésre.
Kérdés:
15. A Főlap 16. pontja esetünkben releváns, azaz megvalósítási helyként a templomokat, köztereket tüntessük fel helyrajzi számmal, vagy az egyházi pályázó székhely adatait adjuk meg?
Válasz:
A pályázatban érintett megvalósítási helyszíneket kell megadni. Amennyiben a pályázat nem érintett fizikai helyszínnel, úgy az ügyfél székhelye /telephelye /fióktelepe/lakhelye adatait kell megadni. Ha van fizikai helyszín, ami a rendezvény megvalósulási helye, az érintett helyrajzi számot/számokat, vagy a megvalósulás pontos helyszínét meghatározó hivatalos címet, illetve településföldrajzi elnevezést (pl. ha felvonulásról van szó, a vonulás és a megállók utcanevét, tér elnevezéseit, dűlőneveket, stb.) kell megadni. Külterületi rendezvény esetén a település földrajzi elnevezés mellett, minden esetben meg kell adni a helyrajzi számot is.
Kérdés:
16. A Főlap 17. pontja - létesítményre vonatkozó adatok esetén - is az előzőhöz hasonló a kérdésünk.
Válasz:
A rendezvényt szolgáló létesítményeknél (megvalósuló tárgyi eszközöknél) kell megadni azt a fizikai „egységet” (pl. épület, út, standok, színpad, stb.) amire a fejlesztés irányul, vagy amit a fejlesztés érint. Ha a fejlesztés illetve a rendezvény nem érint konkrét fizikai helyszínt, vagy nem igényel tárgyi eszköz (létesítmény) megvalósítást, akkor itt az ügyfél székhelyét /telephelyét /fióktelepét/lakhelyét kell megadni. Amennyiben a rendezvényhez kapcsolódó létesítmények különböző helyszíneken valósulnak meg a létesítmények megvalósulási helyét külön-külön meg kell adni postai cím, vagy helyrajzi szám megjelölésével. A rendezvények lebonyolításának helyszíneit is a hivatalos címekkel, illetve település földrajzi elnevezésekkel kell megadni. Külterületi rendezvény esetén a település földrajzi elnevezés mellett minden esetben meg kell adni a helyrajzi számot is. Mobil tárgyi eszközök beszerzése esetén a tárolási helyet kell megadni.
Kérdés:
17. Ugye jól értelmezzük, hogy a tervezett - egyébként 5 M Ft alatti rendezvénysorozat projekt esetén nem kell sem Pénzügyi tervet, sem Üzleti tervet, sem Működtetési és fenntarthatósági tervet, sem pedig SFH betétlapot kitölteni?
Válasz:
Igen, a kérdésben említett formanyomtatványokat csak LEADER vállalkozás alapú fejlesztés és közösségi célú jogcím esetében kell mellékelni. Tehát a fent említett jogcímek esetében Pénzügyi tervet minden esetben, üzleti, működtetési és fenntarthatósági tervet csak akkor, ha a kérelmezett támogatási összeg meghaladja az 5 000 000 Ft-ot. Előfordul, hogy a HACS által meghatározott célterületi előírás más jogcímek, illetve alacsonyabb támogatási összeg esetében is kéri a fenti formanyomtatványok benyújtását. Ilyen feltételek esetén a célterület adatlapon meghatározottaknak megfelelően kell benyújtani a dokumentumokat. SFH betétlapot abban az esetben kell benyújtania, ha a vonatkozó célterület, melynek keretében támogatást igényel, mezőgazdasági üzem méretére (EUME) vonatkozóan előírásokat tartalmaz.
Kérdés:
18. A kitöltési útmutató és a 141/2009 sz. Közlemény alapján számomra nem teljesen egyértelmű, hogy Üzleti tervet, illetve Működtetési és fenntarthatósági tervet csak abban a esetben kell benyújtani, ha a közlemény 9. oldalán található valamennyi, ezekre a tervekre vonatkozó feltétel megvalósul? Tehát: vállalkozás alapú fejlesztés, vagy közösségi célú fejlesztés jogcímre beküldött pályázat, az ügyfél természetes személy vagy KKV, (illetve a működtetési terv esetében önkormányzat, non-profit szervezet, …) és a támogatás összege 5 millió Ft-nál magasabb. Abban az esetben, ha ezek közül egy nem valósul meg, nem kell benyújtani üzleti tervet, illetve működtetési és fenntarthatósági tervet?
Válasz:
Igen, minden feltételnek egyszerre kell teljesülnie. Tehát a kérdésben említett formanyomtatványokat csak LEADER vállalkozás alapú fejlesztés és közösségi célú jogcím esetében kell mellékelni. Pénzügyi tervet minden esetben, üzleti, működtetési és fenntarthatósági tervet csak akkor, ha a kérelmezett támogatási összeg meghaladja az 5 000 000 Ft-ot. Előfordulhat, hogy a HACS által meghatározott célterületi előírás más jogcímek, illetve alacsonyabb támogatás esetében is kéri a fenti formanyomtatványok benyújtását. Ilyen feltételek esetén, a célterület adatlapon meghatározottaknak megfelelően kell benyújtani a dokumentumokat.
Kérdés:
19. Pénzügyi tervet csak közösségi célú és vállalkozás alapú jogcím keretében benyújtott pályázatnál kell benyújtani?
Válasz:
Igen, Pénzügyi tervet csak közösségi célú és vállalkozás alapú jogcím keretében benyújtott pályázatnál kell benyújtani. Előfordulhat, hogy a HACS által meghatározott célterületi előírás más jogcímek esetében is kéri a fenti formanyomtatványok benyújtását. Előfordulhat, hogy a HACS által meghatározott célterületi előírás más jogcímek, illetve alacsonyabb támogatás esetében is kéri a fenti formanyomtatványok benyújtását. Ilyen feltételek esetén, a célterület adatlapon meghatározottaknak megfelelően kell benyújtani a dokumentumokat.
Kérdés:
20. Összeférhetetlenség fennállásról szóló nyilatkozatot csak üzleti terv, illetve működtetési és fenntarthatósági terv benyújtása esetén kell benyújtani?
Válasz:
Igen, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény értelmében minden olyan ügyfélnek, aki üzleti terv/működtetési és fenntarthatósági terv benyújtására kötelezett, mellékelnie kell az összeférhetetlenség fennállásáról szóló nyilatkozatát.
Kérdés:
21. A Főlap 16., 17. pontját tervek tanulmányok, képzés, kiadványkészítés, rendezvény esetében, tehát amikor nem valósul meg építés, felújítás, milyen módon kell kitölteni, illetve ki kell-e tölteni?
Válasz:
A tervek tanulmányok, kiadványok szellemi terméknek minősülnek, tárgyiasult formával is rendelkeznek, számvitelileg immateriális javaknak minősülnek. A Főlap 16. pontja esetében a pályázatban érintett megvalósítási helyszíneket kell megadni. Amennyiben a pályázat nem érintett fizikai helyszínnel, úgy az ügyfél székhelye (telephelye, fióktelepe, lakhelye) adatait, és/vagy annak a helyiségnek az adatait kell megadni, amelyben az immateriális jószág tárgyiasult formáját tárolják. A főlap 17. pontja esetében a létesítményeknél kell megadni azt a fizikai „egységet” (pl. épület, út stb.) amire a fejlesztés irányul, vagy amit a fejlesztés érint. Ha a fejlesztés nem érint konkrét fizikai helyszínt, akkor itt az ügyfél székhelyét (telephelyét, fióktelepé, lakhelyét) kell megadni. A rendezvény esetében a rendezvény lebonyolításának helyszínét (helyszíneit) kell hivatalos címekkel, illetve település földrajzi elnevezésekkel megadni akkor is, ha azokon létesítmény nem valósul meg.
Kérdés:
22. A támogatás intenzitásra vonatkozóan azt szeretném megtudni, hogy azt nettó vagy bruttóként kell-e értelmezni?
Válasz:
A pénzügyi terv betétlap (D3302-01 számú formanyomtatvány) kitöltésekor kell számolni az intenzitásokkal.
Amennyiben a pályázó a 23/2007 (IV.17.) számú FVM rendelet 19.§ (11) bekezdése alapján természetes személy vagy 1-es (ÁFA visszaigénylésre nem jogosult) ÁFA-kóddal rendelkezik akkor a pénzügyi terv II betétlapot a beruházás ÁFA-t tartalmazó bruttó költségadataival kell kitölteni, függetlenül attól, hogy a pályázó a támogatási pályázat Gép és Építés A, B, C betétlapjain mindenütt kötelezően nettó árat, illetve költséget tüntetett fel.
Ha a fenti rendelet 23/2007 (IV.17.) 19.§ (11) bekezdése alapján 2-es és 3-as ÁFA-kóddal rendelkező (ÁFA visszaigénylő) pályázó, akkor a pénzügyi terv II betétlapot a beruházás nettó költségadataival kell kitölteni.
A pénzügyi betétlapon a „2. Elszámolások ütemezése” elnevezésű adatmezőben az adatokat az ÁFA visszaigénylő státusnak megfelelően kell kitölteni, azaz az ÁFA visszaigénylésre nem jogosultak a bruttó (ÁFA-val együtt számított) az ÁFA visszaigénylők pedig az ÁFA nélküli (nettó) értékeket írják be. Az E) Elszámolható összesen (Ft.) sorban kell megadni az A, B, C és D sorokban az elszámolási időszakonként kalkulált tervezett elszámolható kiadások összegét. Az F) ebből EMVA támogatás (Ft) sorban kell megadni, hogy az E) sorban feltüntetett összegből mennyi az EMVA támogatás összege. Az E) sorban szereplő összeget kell megszorozni az adott célterület keretében a pályázó személyére megállapított intenzitással.
Kérdés:
23. A pályázati felhívás Közösségi célú fejlesztésről szóló része szerint, a 11. oldalon a működési költségekről szóló a.) pontban a beruházás megvalósítása érdekében jóváhagyott elszámolható kiadás 5%-át lehet elszámolni működési költségként. A kérdésem arra irányul, hogy a beruházás megvalósítása érdekében jóváhagyott kiadás alatt mit kell érteni? Ez csak az építési költségeket, és az eszközbeszerzést jelenti, vagy beletartoznak egyéb elszámolható költségek is, például a kisléptékű infrastruktúra, vagy a marketing kiadások is?
Válasz:
A Pályázati felhívás 6.3 pontjában, illetve a célterület katalógusban felsorolt kiadások számolhatóak el közösségi célú fejlesztés megvalósítása esetén. Beruházások esetében építési költségként és gépbeszerzések esetén kizárólag az MVH által közzétett, a hivatalos honlapján megtalálható Építési Normagyűjteményben (ÉNGY) és Gépkatalógusban szereplő tételek számolhatók el a tételekhez rendelt maximált áraknak megfelelő, vagy az alatti egységárak, illetve egységköltségek figyelembe vételével. Ha a pályázó által megvalósítani kívánt beruházáshoz szükséges tételek nem szerepelnek az ÉNGY-ben, illetve a Gépkatalógusban, akkor kérjen tételenként legalább kettő, hasonló műszaki tartalommal rendelkező, de különböző ajánlattevőktől származó árajánlatot A kisléptékű infrastruktúra definícióját a rendelet tartalmazza. Annak kiépítési műveletei az ÉNGY-ben szerepelnek. Marketing kiadás kizárólag a %-os korlátozás alá eső egyéb költségek között számolható el.
Kérdés:
24. A pályázó szabadidőpark kialakítását tervezi, ahol több sporttér kerül felújításra, illetve bővül új kialakításával (futball-, lábtenisz-, paintball-, röplabdapálya felújítás, virtuskodó terület, kötél akadálypálya kialakítás), melyek egy tervdokumentumon szerepelnek, szükséges e minden sportteret külön létesítményként felvezetni a főlapra, vagy kezelheti a pályázó egy létesítményként az egészet?
Válasz:
A létesítményeknél meg kell adni azt a fizikai „egységet” (pl. épület, út stb.) amire a fejlesztés irányul, vagy amit a fejlesztés érint. A „létesítmény sorszáma” mezőben az egyes létesítmények sorszámát kell megadnia. Fontos, hogy minden létesítménynek egyedi sorszámúnak kell lennie, mert az egyes betétlapokon az elszámolni kívánt kiadásokat az egyes létesítményekhez kell kötni, amelyre az ún. hivatkozási azonosító szolgál. Továbbá fontos azért is, hogy így az ÉNGY alapján az egyes létesítményekhez tartozó költségek külön-külön elszámolásra kerülhessenek. Összefoglalva tehát, minden létesítményt, tehát az egyes, területileg elkülönülő pályákat (pl. futball, tenisz, kötél akadály pályák) és épületeket, pl. öltöző, klubház, porta, kerítés) külön-külön kell felvezetni a Főlapra! (ld. kitöltési útmutató)
Kérdés:
25. A kötél akadálypálya komplett kialakítására részletes árajánlatai vannak a pályázónak, de egyes részletei megtalálhatóak az ÉNGY-ben, egyes részletei pedig nem. Szükséges e az ÉNGY-t használni ebben az esetben, vagy az egészet az árajánlatos tételbejelentőn, a meglévő árajánlatok szerint lehet kezelni, kihagyva ennél a tételnél az ÉNGY-t.
Válasz:
Azon tételek esetében, amelyek megtalálhatóak az ÉNGY-ben, az ÉNGY használata kötelező. Ha a kivitelezőjétől kapott részletes és tételes árajánlatában vagy költségvetésében olyan építési tétel is szerepel, amellyel azonosat az ÉNGY nem tartalmaz, akkor (és csak akkor) Építés „C” betétlapot kell kitölteni. Ebben az esetben a kérelméhez csatolnia kell két különböző, egymástól független ajánlattevőtől származó, az adott tételre vonatkozó, hasonló műszaki tartalmú részletes és tételes árajánlatot.
Kérdés:
26. A pályázó IKSZT kialakítására nyújtott be kérelmet, majd a IV. tengely közösségcélú fejlesztésében is pályázatot kíván benyújtani történelmi emlékhely kialakítására. Az IKSZT és az emlékhely épületei jelenleg egymás mellett, külön helyrajzi számú területeken található. A pályázat benyújtásakor még nem, de a kifizetési kérelem benyújtásának időpontjára a pályázó telekösszevonással egyesíti a két területet.
Válasz:
A felhívás nem tartalmaz olyan kikötést, hogy egy helyrajzi számon ne lehetne több létesítményt megvalósítani, úgy, hogy az egyik létesítményre a III. tengely, a másikra a IV (LEADER) tengely előírásai alapján igényel a kedvezményezett támogatást. Ugyanakkor a támogatással megvalósuló létesítmény tulajdon- és ingatlanjogi státusának megváltoztatásához, – a telek egyesítés ilyen aktus – az MVH engedélyét előzetesen ki kell kérni. Erre azért van szükség, mert a telek egyesítéssel a szolgalmi jogok, a közművesítettség és a vételezési lehetőségek, továbbá a szomszédsági viszonyok jelentősen, a létesítmény használhatóságát, hasznosíthatóságát és értékét alapvetően befolyásoló módon megváltozhatnak.
Kérdés:
27. Van e valamilyen speciális szempont, ami gátolja az emlékhely kialakítására a pályázat benyújtását? Okoz e problémát a kifizetési kérelemnél, ha egy helyrajzi számon történik a két, teljesen különálló beruházás?
Válasz:
Az emlékhelyek kialakítására azok jellegétől és jelentőségétől függően számos előírás vonatkozik. Esemény vagy személy esetében az élő résztvevőktől, élő személyektől és elhunyt személyek örököseitől, egyházi jelleg esetében az érintett felekezet hivatalos képviselőjétől, minden esetben a település jegyzőjétől, kiemelt esetekben az önkormányzattól engedélyt kell kérni. Az engedélyek hiánya a pályázat benyújtását nem akadályozza, de azok elmaradása esetén a támogatás kifizetése nem lehetséges.
Kérdés:
28. A pályázó „A térségek közötti és nemzetközi együttműködése” jogcím alatt LEADER-es szakmai program lebonyolítását tervezi. Amennyiben a szakmai programban előadóként részt vesznek a Regionális MVH munkatársai, illetve a felkért HACS képviselői, hogyan csatoljon a pályázó két árajánlatot az előadói tiszteletdíjak költségeihez, ha konkrétan csak egy-egy szervezettel kívánja megvalósítani a szakmai programot?
Válasz:
Az ügyfél akkor köteles két árajánlatot csatolni a pályázatához az elszámolni kívánt kiadásokról, ha a referenciaár a pályázati felhívás alapján nem állapítható meg. Ez esetben a két árajánlatnak hasonló tartalommal kell rendelkeznie, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy a két árajánlat közül miért a drágábbat választja.
Kérdés:
29. IKSZT keretében felújított épületben tájház, helytörténeti gyűjtemény került elhelyezésre. Beszerezhető-e ide számítógép, projektor, tradicionális eszköz?
Válasz:
Amennyiben a LEADER pályázó nem azonos az IKSZT keretében benyújtott támogatási kérelem kedvezményezettjével, továbbá a két projekt önállóan, ill. a projekthez beszerezni tervezett eszközök az adott projekthez kötődően jól elkülönülten működtethetők, abban az esetben a helytörténeti múzeumban kiállítani – esetleg működtetni tervezett tradicionális eszköz, a múzeum tevékenységéhez szükséges számítógép és projektor beszerezése megnyert LEADER pályázat estén támogatható. A pályázónak bizonyítania kell, hogy az IKSZT működtetőjével szerződéses kapcsolatban áll, és az eszközök a működtetési kötelezettség időtartama alatt a birtokában maradnak és ez idő alatt a működtetésükhöz szükséges feltételek is folyamatosan fennállnak.
Kérdés:
30. IKSZT keretében felújított épülethez van pl. Kulturális egyesület bejegyezve (itt a székhely), beszerezhet –e pl. fellépő ruhát, számítógépet, projektort az egyesület?
Válasz:
IKSZT keretében felújított épületben működő, és/vagy az épületben székhellyel rendelkező kulturális egyesület, amennyiben az ilyen beszerzéseket a pályázatában szerepeltette, a LEADER pályázat megnyerése esetén a támogatásból saját használatra beszerezhet pl. fellépő ruhát, számítógépet, projektort. Feltétel azonban, hogy a két projekt önállóan, ill. a projekthez beszerezni tervezett eszközök az adott projekthez kötődően jól elkülönülten működtethetők legyenek.
Kérdés:
31. Iskola, óvoda udvarán rendezvény, képzés szervezhető-e pl. térségen belüli együttműködés keretében?
Válasz:
A LEADER támogatási rendelet és a vonatkozó pályázati felhívás ezzel kapcsolatban nem tartalmaz tiltást, vagy kikötést, tehát rendezvény és képzés szervezhető iskola és óvoda udvarán is, amennyiben az adott célterület leírása erre vonatkozóan nem tartalmaz korlátozást.
Kérdés:
32. Amíg nincs akkreditáció, postabontás nélkül mindent az MVH-hoz kell küldeni, honnan tudjuk, hogy mi van benne, ha nem nyithatjuk ki?
Válasz:
Amíg nincs akkreditáció, a beérkezett posta nem bontható ki. A küldeményeket azonnal továbbítani szükséges az illetékes MVH kirendeltséghez, vagy személyesen bevinni és az MVH ügyintézőjével együtt kibontani.
Kérdés:
33. Hogy kell eljárni azzal a postával, ami már a pályázat benyújtása után érkezik pótlólagosan egyrészt benyújtási időn belül, vagy ha már benyújtási idő után érkezik a pályázótól pluszba?
Válasz:
A támogatási határozat meghozataláig beérkező, pótolt dokumentumokat el kell fogadni és figyelembe kell venni. (A 2007. évi XVII. törvény október 1-től hatályos változata szerint az MVH a figyelembe vételre csak a döntés meghozataláig köteles.)
A 2007. évi XVII. törvény 41. § (4) rendelkezései - a 2009. január 6. napja után indult eljárásokban alkalmazni kell az alábbiak szerint: A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 26. § (1) bekezdés b)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdésben felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak, illetve módosítottak.
Kérdés:
34. Kérdés: Kulturális szolgáltatás-e a ravatalozó? Beilleszthető-e a Leaderbe? nálunk ez egy célterület: „Kulturális szolgáltatások infrastrukturális és eszközfejlesztése”
Válasz:
A ravatalozó nem tekinthető kulturális szolgáltatásnak, nem fér bele a „Kulturális szolgáltatások infrastrukturális és eszközfejlesztése” célterületbe. A ravatalozás ui. a „92.03 Temetkezés” SZTJ számú, míg a kulturális szolgáltatások a „93. Szórakoztatás, kultúra, sport” SZTJ számú szolgáltatás csoportba tartoznak
Kérdés:
35. Ha magas ÉNGY, gépkatalógus ár- közbeszerzés van, lehet, hogy alacsonyabb áron csinálja. viszont a megítélt elszámolható kiadások összegének legalább 50%-át teljesíteni kell.
Válasz:
Amennyiben a megítélt elszámolható kiadások összegének legalább 50%-át teljesíti, abban az esetben megvalósíthatja alacsonyabb áron szankció nélkül, és ebben az esetben ez az összeg kerül kifizetésre. Az ÉNGY-től és a gépkatalógus ártól 50%-nál nagyobb mértékben elmaradó beszerzések esetén ugyanis feltételezhető, hogy nem egyenértékű beszerzésről, illetve létesítésről van szó.
Kérdés
36. A postával való díjhiteles szerződés megkötésénél, a posta azt a felvilágosítást adta, hogy a havi forgalom, minimum 50.000 Ft kell hogy legyen. Mi lesz, ha az Egyesület nem éri ezt el és a posta szerződést bont?
Válasz:
Az Irányító Hatóság (FVM) Vajdahunyad várban tartott rendezvényen elhangzott, hogy nem kell díjhiteles szerződést kötni.
Kizárólagos szolgáltató esetén (például a Magyar Posta) elegendő egy darab árajánlat becsatolása. (Például: kapcsolattartás postaköltség.)
Kérdés
37. Egyik pályázónk, aki “Rendezvény” jogcímen fog benyújtani támogatási kérelmet egy bizonyos, közismert énekest szeretne meghívni a rendezvényre. Ebben az esetben nincs lehetőség két árajánlat bekérésre. Mi a teendő ?
Válasz:
Az ügyfél akkor köteles két árajánlatot csatolni a pályázatához az elszámolni kívánt kiadásokról, ha a referenciaár a pályázati felhívás alapján nem állapítható meg. Ez esetben a két árajánlatnak hasonló tartalommal kell rendelkeznie, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy a két árajánlat közül miért a drágábbat választja.
Kérdés
38. Egy jelenlegi pályázó (IV.LEADER tengely) korábban nyert már támogatást a LEADER + keretében. A támogatási szerződése nem tartalmazza, hogy az elnyert támogatás csekély összegű támogatásnak minősül-e, ha csekély összegű támogatásnak minősül, akkor milyen euro/ forint árfolyammal kell számolni? Pontosan mely dátumtól kell számolni a három évet (értesítés döntésről, támogatási szerződés…)?
Válasz:
Ha a támogatási szerződésen és a pályázati felhívásban sem szerepel “de minimis” kitétel, akkor nem minősül csekély összegű támogatásnak a LEADER+ keretében elnyert támogatás.
A „de minimis” támogatás három évét a folyósítás alapján kell számítani, azaz a kedvezményezett bankszámláján történő jóváírás napja a három év kezdő időpontja, és a három év eltelte a folyósítás napját követő napon következik be. Ha az igényelt támogatás várható folyósításának napja a korábban kapott támogatás folyósítása + 3 év utáni napon esedékes, akkor az előző támogatással már nem adódik össze.
Kérdés
39. Oktatás, ingatlan, gép költségeit a pénzügyi tervben hova kell írni? Ha az egyéb mezőbe írná, akkor arra a 12%-os szabály vonatkozik?
Válasz:
Pénzügyi tervet csak közösségi célú és vállalkozási alapú jogcímek esetében kell csatolni, ezeknél pedig nem szerepel oktatásra vonatkozó elszámolható költség, ha nem írta elő a HACS speciális költségként, így ebben az esetben nem értelmezhető a kérdés.
Amennyiben a HACS speciális elszámolható költségként feltüntette az oktatásra vagy rendezvényre vonatkozó költségeket közösségi célú vagy vállalkozási alapú jogcímek esetén, vagy ha rendezvény és oktatás jogcímek esetén a HACS kötelezően benyújtandó dokumentumként előírta a pénzügyi tervet, akkor a következőket kell alkalmazni:
A Pénzügyi Betétlap 2/D sorában lévő adatokra a 12%-os korlát nem vonatkozik. Ebbe a sorba a 12%-os korlátozás alá eső, valamint az egyébként is elszámolható, de az építési, a gép és az immateriális javak költségei közé nem beilleszthető egyéb (azaz pl. oktatási és rendezvény) költségek együttes összegét kell beírni.
A 12%-os korlát alá eső költségeket a főlap 9. adatmezőjének első adatsorában kell föltüntetni.
Kérdés
40. Kecskeméti székhelyű (Leaderben nem jogosult), de tiszakécskei telephelyű (jogosult település) egyesület pályázna kistérségi turisztikai kiadványra, ill. mobil kiállító ház (mobil faház)beszerzésre. Jogosult-e a pályázat benyújtására?
Válasz:
Igen, mert a pályázat keretében az ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe vagy fióktelephelye szerint illetékes LEADER HACS (jelen esetben: Homokhátság Fejlődéséért Nonprofit Kft.) tervezési területén megvalósuló tevékenységek támogathatóak. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor meg kell vizsgálni azt is, hogy az adott LEADER HACS tervezési területén az alábbi célterület specifikus feltételeknek megfelel-e a pályázat:
• van-e a HACS által megszabott egyéb alanyi/tárgyi feltétel
• létezik-e megfelelő kiírás a megvalósítandó fejlesztésre.
Ha a LEADER HACS által támasztott feltételeknek is megfelel, akkor jogosult pályázni.
Kérdés
41. Egy kerítést szeretnénk építeni, amely 3 helyrajzi számon valósulna meg. Az egyik helyrajzi szám NATURA 2000-s terület mellett helyezkedik el. Kérdésünk a következő: Van -e valamilyen feltételrendszer az ilyen területekre vontkozóan? Meg lehet -e építeni a kerítést?
Válasz:
Ha a LEADER HACS által támasztott feltételeknek megfelel, akkor jogosult pályázni, a fejlesztés megvalósítható. Ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni a helyi építési szabályokat!
Kérdés
42. A rendezvény jogcímnél merült fel, hogy melyik betétlapon vezessék fel tételesen, összegszerűen a fellépőket. Az árajánlatos tételbejelentő szolgáljon e erre a célra, ebben az esetben, kell hogy feltüntetésre kerüljön egy visszautasított tétel is. Egy fellépőre hogyan lehet árajánlatot kérni?!
Válasz:
Igen, az árajánlatos tétel bejelentő lapszolgál a fellépők költégének feltűntetésére. Az ügyfél akkor köteles két árajánlatot csatolni a pályázatához az elszámolni kívánt kiadásokról, ha a referenciaár a pályázati felhívás alapján nem állapítható meg. Ez esetben a két árajánlatnak hasonló tartalommal kell rendelkeznie, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy a két árajánlat közül miért a drágábbat választja.
Kérdés
43. Működtetési és fenntarthatósági terv 5millió Ft alatt csak a LEADER vállalkozás alapú, és közösségi célú jogcímhez kell, a többi jogcímhez nem?
Válasz:
LEADER vállalkozás alapú fejlesztés és közösségi célú jogcím keretében benyújtott pályázathoz kell benyújtani, amennyiben az ügyfél települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy non-profit szervezet, és ha a kérelmezett támogatás összege az 5 000 000 forintot meghaladja. Az illetékes LEADER HACS is megszabhatott olyan feltételt a célterület adatlapon, hogy be kell nyújtani Működtetési és fenntarthatósági tervet, ez esetben szintén benyújtandó.
Kérdés
44. A LEADER támogatási kérelmek beadási határidejét kifogják e tolni november 15.-ére, mivel már a III.as tengely beadási határideje módosult november 1-ről november 15-re?!
Válasz:
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 78/2009. (X. 27.) közleménye alaján a pályázatok benyújtási időszaka módosul. A pályázatokat 2009. október 1. és 2009. november 16. között lehet benyújtani.
Kérdés
45. Ha képzésre pályázok szükség van:
-Főlap
-árajánlatos lap
-pénzügyi terv
+ célterület specifikus adatlap, együttműködés, telephely igazolás?
Válasz:
A 141/2009. (X. 5.) MVH Közlemény VI. pontja (“A pályázati csomag részeként benyújtandó nyomtatványok és dokumentumok”) részletesen felsorolja a csatolandó dokumentumokat, ezeken kívül szükség van az illetékes LEADER HACS által előírt formanyomtatványokra/iratokra.
Pénzügyi terv csatolása képzés jogcím keretében nem szükséges, kivétel ha az illetékes LEADER HACS azt előírja.
Kérdés
46. Nem találok sehol írást üzleti tervről, működtetési és fenntarthatósági tervről.
A 23/2007 FVM rendelet 27.§ e, f pontjában látok némi szót erről csupán.
Válasz:
LEADER vállalkozás alapú fejlesztés és közösségi célú jogcím keretében benyújtott pályázathoz kell mellékelni, üzleti tervet természetes személy, mikro-, kis-, és középvállalkozás esetén; működtetési és fenntarthatósági tervet pedig települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy non-profit szervezet esetén kell benyújtani, ha a kérelmezett támogatás összege az 5 000 000 forintot meghaladja. Az üzleti terv nyomtatványt és a részletes kitöltési útmutatót a 141/2009. (X. 5.) MVH Közlemény mellékletei között lehet megtalálni az MVH www.mvh.gov.hu címen elérhető honlapon.
Kérdés
47. Van-e akadálya, ha van képesítése, hogy megbízási díjjal önkormányzati dolgozó legyen képző? Vagy akkreditált képző intézmény lehet csak ajánlattevő.
Válasz:
Amennyiben az illetékes LEADER HACS célterület specifikus feltételeinek megfelel ez a megoldás, akkor támogatható.
Kérdés
48. Az árajánlatos bejelentő lapra az önkormányzati adószámot írjuk be, vagy annak a dolgozónak az adószámát, akivel a megbízási szerződést tervezzük?
Válasz:
Ebben a rovatban az elfogadott árajánlaton szereplő partner (pl. eladó, szállító, szolgáltatást nyújtó) adószámát kell megadni.
Fontos, hogy ezt a nyomtatványt csak akkor töltse ki, ha a referenciaár nem állapítható meg.
Kérdés
49. Kell-e, hogy akkreditált képző intézmény állítson ki bizonyítványt? Vagy elég pl. egy oklevél, részvételi díj emléklap, amit az önkormányzat ad ki.
Válasz:
Az ügyfél az oktatás után a résztvevők számára tanúsítványt, bizonyítványt, vagy oklevelet köteles kiállítani. A kiállító szerv – hacsak a célterület katalógusban nincs követelményként előírva – nem kell, hogy akkreditált képző intézmény legyen.
Kérdés
50. Az IKSZT esetében volt egy ilyen tartalmú kérdés. IV. tengelyben is hasonlóan fog alakulni?
Kérdés: Non-profit Kft: regisztrációs adatok alapján ÁFA köteles, de közhasznú tevékenységével kapcsolatban, ÁFA visszaigénylési jogosultsága nincs (ÁFA kód: 2).
IKSZT esetében ő bruttós vagy nettós?
A HVI-nél, HACS-nál ez bruttós, jól gondoljuk-e, hogy IKSZT-ben is az?
Válasz:
A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (Vhr.) 19.§ (11) bekezdése alapján, ha az ÁFA kód 2-es, az ügyfél ÁFA visszaigénylésére jogosult, kérelmét nettó módon támogatjuk.
Kérdés
51. Milyen szintig kell megnevezni az árajánlatokban és az árajánlatos
tételbejelentő lapon az egyes költségtételeket?
Pl. adatlapon: "bábelőadás", árajánlaton: "bábelőadás + hely + időpont +
résztvevő + díjazás"
vagy adatlapon: "Kukorica Jancsi című bábelőadás", árajánlaton:
"Kukorica Jancsi című bábelőadás + hely..."
Válasz:
Elegendő az adatlapon: "bábelőadás", árajánlaton: "bábelőadás + hely + időpont +
résztvevő + díjazás" feltűntetése.
Kérdés
52. Különbözhet-e az árajánlatot adó szervezet és a majdani számlakibocsátó?
Profi előadóknál bevett gyakorlat, hogy az árajánlatot egy műsoriroda,
műsorszervező cég adja. A vevő vele szerződik, de a szerződésben
rögzítve van, hogy a számlakibocsátó egy másik cég (az előadó cége).
Így a kifizetéskor és a végső számlán nem ugyanaz a vállalkozás szerepel.
Válasz:
Amennyiben a számlán szereplő összeg a támogatási döntésben, illetve a nyertes (elfogadott) árajánlatban szereplő összeget nem lépi túl, akkor szankció nélkül különbözhet az árajánlatot adó szervezet és a majdani számlakibocsátó. Ellenőrzés alkalmával azonban magyarázatot kell adni az eltérésre. A műsoriroda-művész reláció elfogadható magyarázat.
Kérdés
53. Összesüríthető-e egy árajánlatba az összes rendezvényelem (előadók,
sátorbérlés stb.)és elég ha ezt egy soron vezeti fel a pályázó az árajánlatos betétlapra vagy külön-külön kellene?
Az AVOP LEADER+-ben elegendő volt a pályázatba egy árajánlat és a végén
egy számla egy lebonyolító szervezettől.
Konkrét példa:
A pályázó a költségvetésében a "rendezvényszervezés" soron
szerepeltetett 2.300.000 Ft-ot.
A csatolt árajánlatban elegendő volt ilyen szinten kirészletezniük:
"Amatőr művészeti csoportok bemutatkozása 418.000 Ft
Képzőművészek, kézművesek, népművészek, népi kismesterségek, borászok
installációja 218.000 Ft
Országosan ismert profi művészek fellépése 1.400.000 Ft
Kézműves játszóház, borkóstolók 264.000 Ft"
Az elszámolás során a pályázó által megbízott szervezet ezeket a
tételeket vezette fel a számlára (tehát: Amatőr művészeti csoportok
bemutatkozása... stb.).
A csatolt számlarészletezőben a pályázó konkrét előadókat nevezett meg,
konkrét helyszínnel, időponttal.
A hiánypótlás során pluszba benyújtotta a megvalósító alvállalkozói
számláinak másolatát:
Pl. "Amatőr művészeti csoportok bemutatkozása" számlatételt - a fellépők
étkezési számláival töltötték fel stb....
Ha nem is pont így, de nagyon megkönnyítené a pályázatkezelést,
megvalósítást, ha egy szervezet tudna mindenre árajánlatot adni...
Válasz:
Az árajánlatos tétel bejelentő lapon elegendő egy csomagként feltüntetni, de az ajánlattevőtől bekért árajánlaton tételesen részletezni kell a költésgeket.
Kérdés:
54. "Rendezvényszervezés" elnevezésű számlatétel elfogadható-e(SZJ '03
74.84 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás)?
Van olyan előadó, aki nem SZJ '03 92.31 előadóművészet tételként
számlázza a produkciót, hanem "zenekar szervezése kultúrális
rendezvényre" számlatétel megnevezéssel az SZJ '03 74.84 "Máshova nem
sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás" keretein belül (ide értik a
rendezvényszervezés tevékenységet).
Válasz:
Igen, elfogadható. Az ÁFA eltérésekre azonban ügyelni kell.
Kérdés:
55. A LEADER pályázathoz kapcsolódva szeretnénk információhoz jutni.
Az önkormányzatunk rendelkezik regisztrációs számmal, de az intézményei (műv.ház, iskola, óvoda) nem. Az intézmények is szeretnének pályázni, de nem rendelkeznek önálló adószámmal, sem számlaszámmal, mivel csak részben önállóan gazdálkodó szervek, a könyvelésüket az önkormányzat intézi.
Kérem állásfoglalásukat az ügyben, hogyan pályázhatnának az intézmények, adhatnak-e be regisztrációs kérelmet, vagy csak az önkormányzat jogosult pályázatot benyújtani?
Válasz:
Mivel a támogatási rendelet értelmében az önkormányzat intézményei nem szerepelnek önálló jogi személyek, így önállóan pályázatot nem nyújthatnak be.
Kérdés:
56. Amennyiben kisebbségi önkormányzat és települési önkormányzat is szeretne pályázni ugyanarra a célterületre, de az adószámuk azonos, akkor benyújthat-e mind a kettő szervezet pályázatot, vagy ez gondot fog-e okozni a kifizetéásnél?
Válasz:
Azonos adószám esetén a két szervezet gazdálkodási, tehát támogatás alanyiság szempontjából egyetlen jogi személynek minősül, ezért vonatkoznak rá azok a korlátozó előírások, amelyeket a Pályázati Felhívás 3. és 4. pontjai tartalmaznak.
Kérdés:
57. Az iratkezelés 23/2008. Elnöki utasítás speciálisan az MVH
osztályaira van szabva, amit nehézkes a HACS 1-2-3 munkavállalójára szabni, ezáltal nehéz leszabályozni a kérelem kezelési folyamatot. Mi a teendő?
Válasz:
Ilyen esetekben a III-IV. tengelyekre vonatkozó VHK az irányadó.
Kérdés:
58. Az utasítás több helyen hivatkozik az IIER iratkezelési modul
alapján az IIER Felhasználói Kézikönyvére. Mikor kapja meg a HACS?
Válasz:
Az IIER felület fejlesztése még folyamatban van, a kapcsolódó segédlet a felület elkészülte után kerül kiküldésre.
Kérdés:
59. Az MVH irattári tervét figyelembe véve kell az irattározásra
előkészíteni az iratokat?
Válasz:
Ilyen esetekben a III-IV. tengelyekre vonatkozó VHK és az MVH és a HACS-ok közötti Delegálási Szerződésben foglaltak az irányadók.
Kérdés:
60. Elszámolható-e a túlóra? HA igen, akkor hogyan?
Válasz:
Az IH hatáskörébe tartozó kérdés.
Kérdés:
61. Helyi termelőtől mézet vásárolunk kiállításra, akkor az
elszámolható? (Elszámolható VTSZ-lista nem tartalmazza a mézet/0409.)
Válasz:
A kérdés pontosításra szorul. (Milyen jogcím? Melyik célterület? Milyen céllal vásárolja?
Kóstoltatás céljából, vagy továbbértékesítésre?)
Kérdés:
62. A bajóti Jázmin Népviseletes Asszonykórus mint non-profit szervezet (bejegyzett egyesület) a LEADER program keretében pályázunk eszközök beszerzésére (diktafon, TV, DVD lejátszó, és ezekhez egy tároló szekrény). Az eszközöket heti próbáinkon, szerepléseink alkalmával, valamint községünk hagyományainak megőrzésére, megismertetésére használnánk. (1013180 célterület)
A MVH 141/2009.(X.5) sz. Közleményében (VI. Formanyomtatványoknál) szereplő Pénzügyi tervet a LEADER vállalkozási alapú fejlesztés és közösségi célú jogcím keretében benyújtott pályázathoz (D3302-01)-hoz kell elkészíteni.
Kérem válaszát, hogy fentiek alapján nekünk, mint non-profit szervezetnek, aki eszközök beszerzésére nyújtja be a pályázatát ki kell-e töltenünk a Pénzügyi tervet.
Válasz:
Igen, Közösségi célú fejlesztés és Vállalkozási alapú fejlesztés jogcímek esetében ki kell tölteni a Pénzügyi tervet.
Kérdés:
63. Észak Kelet-Pest Megyei Leader Egyesülethez tartozó civil szervezet közösségi célú fejlesztésen belül, településkép megújításra szeretne benyújtani pályázatot. A főlap 11. pontjában a TEÁOR besorolásnál van problémájuk. Arra irányul a kérdésük, hogy a fejlesztéssel érintett tevékenységüknél több kódot is fel tud sorolni, lehet ez bontási, vagy építési munka is. Elég-e 2 számjegyben meghatározni, hogy milyen ágazathoz tartozik a tevékenység, vagy alágazatot és szakágazatot is meg kell határozni. Ez utóbbi esetben a kérdés fennáll, hogy többet is feltüntethet-e?
Civil szervezet tagdíjakból él. Pénzügyi terv összeállításnál mennyire okoz gondot, hogy annyira magas bevételekkel nem tudnak számolni, illetve befektetett- vagy forgóeszközeik nem nagyon vannak?
Válasz:
A főlap 11. pontjában a szakágazathoz tartozó számot szükséges feltüntetni. Amennyiben a fejlesztéshez kapcsolódóan több kódot is fel tudna sorolni a pályázó, azt megteheti, oly módon, hogy a megadott kitöltendő mező mellett azokat is feltüntetni.
Pénzügyi terv kitöltése a közösségi célú fejlesztés, valamint a vállalkozás alapú fejlesztés jogcímek esetében kötelező.
Kérdés
64. Ha nem kell a nem beruházási jogcímeknél pénzügyi tervet csatolni, akkor pl. egy rendezvény pályázatnál nem derül ki, hogy hogyan akarja ütemezni a kifizetési kérelmeit. Hiszen a pénzügyi terv első táblázata ("2 Elszámolás ütemezés") az elszámolások benyújtásának időszakait és az elszámolás értékét tartalmazzák.
Honnan derülnek ki máshonnan ezek az információk a pályázat ügyintézése során? Ez nem probléma?
Válasz:
Nem probléma, mivel a kifizetési kérelem benyújtásaokr jelölnie kell, hogy utolsó kifizetési kérelmet adta be, vagy sem. A pályázat ügyintézése során az elszámolható kiadások a Főlap 9. adatblokkja, a csatolt Építési betétlapok, Gép betétlap illetve az Árajánlatos tétel bejelentő lap alapján kerülnek meghatározásra.
Kérdés
65. Egyéb beruházás esetén – az önálló, építéssel nem járó gépek, berendezések beszerzésére irányuló beruházások kivételével – műszaki leírást és dokumentációt kell csatolni.
a. Mi számít "önálló, építéssel nem járó gépnek, berendezésnek"? Például egy sörpad, egy rendezvénysátor, egy büfékocsi, egy mezőgazdasági vontató vagy egy kotrógép?
Tehát ezeknél nem kell műszaki leírás?
Válasz:
Az számít önálló, építéssel nem járó gépnek, berendezésnek, melynek rendeltetésszerű használatához nem szükséges építés.
b. 33.2 Minden fejlesztés "egyéb beruházásnak" számít, ami nem építés és nem gép, berendezés beszerzés? És ezek mindegyikénél kell műszaki leírás és dokumentáció?
Hogyan kezeljük például a rendezvényeket, vagy tanulmányutakat? Ezeknél értelmezhetetlen a műszaki leírás, dokumentáció! Jól gondoljuk, hogy nem kell egy fesztiválnál műszaki leírás? (a HACS kér be speciális mellékletként rendezvény tervet, tanulmányút tervet)
Válasz:
Műszaki leírást csak egyéb beruházás esetén kell csatolni. A 23/2008 FVM rendelet szerint: 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt;
Kérdés
66. Jól értjük, hogy az 1998/2006/EK hatálya alá tartozó szervezetektől bekérendő de minimis nyiltakozatot csak a LEADER vállalkozási alapú fejlesztés jogcímnél kell bekérni (és ott ahol vállalkozás a pályázó)?
Tehát egy civil szervezetnek, vagy egy önkormányzatnak egyértelműen nem kell ilyet mellékelnie (bármelyik jogcímről is legyen szó)?
Válasz:
A de minimis hatálya alá tartozó ügyfelek esetében kell bekérni a nyilatkozatot, azonban nem csak vállalkozási alapú jogcím esetében szükséges. A nyilatkozat nem jogcímfüggő, minden esetben be kell kérni, amennyiben az ügyfél a de minimis hatálya alá tartozik.
Kérdés
67. A Leader pályázati felhívás 5.1 pont b) bekezdés értelmében nem vehető igénybe támogatás az önkormányzatok által a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott, kötelezően ellátandó feladatok - kivéve köztemető – ellátását szolgáló épület, épületrész fejlesztésére, valamint eszköz és technológia fejlesztésére. Abban az esetben, ha a fejleszteni kívánt ingatlanrész egy olyan épületben található, amelyben általános iskola és szolgálati lakás is van, van-e lehetőség közösségi célú fejlesztés jogcím keretében támogatást igényelni, illetve igénybe venni kiállítóhely létrehozására? A tényállás részét képezi, hogy a fejleszteni kívánt ingatlanrész önálló bejárattal rendelkezik, nincs kapcsolatban az általános iskolával, jelenleg és a fejlesztés után iskolai célokat nem szolgál, mint kiállítóhely funkcionálna. Fontos továbbá, hogy a fejlesztési tevékenység kültéri építési munkákat nem tartalmaz. Az állásfoglalás kialakításánál kérem szíveskedjetek figyelembe venni, hogy a tulajdoni lapon az egész épület, mint iskola van feltüntetve.
Válasz:
A Leader pályázati felhívás 5.1 pont b) bekezdés értelmében nem vehető igénybe támogatás az önkormányzatok által a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott, kötelezően ellátandó feladatok - kivéve köztemető – ellátását szolgáló épület, épületrész fejlesztésére, valamint eszköz és technológia fejlesztésére. Mivel a tulajdoni lapon az egész épület, mint iskola van feltüntetve, így az épület/épületrész kötelezően ellátandó feladat ellátását szolgálja.